Hír

A hősokk-tesztelést gyakran hőmérséklet-sokk-tesztelésnek vagy hőmérséklet-ciklusos vizsgálatnak, magas és alacsony hőmérsékletű hősokk-tesztelésnek nevezik.

A fűtési/hűtési sebesség nem kevesebb, mint 30 ℃/perc.

A hőmérséklet-változási tartomány nagyon nagy, és a teszt súlyossága a hőmérséklet-változás sebességének növekedésével nő.

A hőmérsékleti sokk-teszt és a hőmérsékleti ciklusteszt közötti különbség főként az eltérő feszültségterhelési mechanizmusban rejlik.

A hőmérsékleti sokkteszt elsősorban a kúszás és a kifáradás okozta meghibásodást, míg a hőmérsékleti ciklus elsősorban a nyírási kifáradás okozta meghibásodást vizsgálja.

A hőmérsékleti sokkteszt lehetővé teszi egy kétnyílású teszteszköz használatát; a hőmérséklet-ciklus-teszt egynyílású tesztkészüléket használ. A kétnyílásos dobozban a hőmérséklet-változás sebességének nagyobbnak kell lennie, mint 50 ℃/perc.
Hőmérséklet-sokk okai: drasztikus hőmérsékletváltozások a gyártási és javítási folyamatok során, mint például az újrafolyatásos forrasztás, szárítás, újrafeldolgozás és javítás.

A GJB 150.5A-2009 3.1 szerint a hőmérsékleti sokk a berendezés környezeti hőmérsékletének éles változása, és a hőmérséklet-változás sebessége nagyobb, mint 10 fok/perc, ami hőmérsékleti sokk. A MIL-STD-810F 503.4 (2001) hasonló nézetet vall.

A hőmérséklet-változásoknak számos oka van, amelyeket a vonatkozó szabványok említenek:
GB/T 2423.22-2012 Környezetvédelmi vizsgálat, 2. rész N. teszt: Hőmérsékletváltozás
A hőmérsékletváltozás helyszíni feltételei:
A hőmérséklet-változások gyakoriak az elektronikus berendezésekben és alkatrészekben. Ha a berendezés nincs bekapcsolva, belső részei lassabb hőmérséklet-változásokat tapasztalnak, mint a külső felületén lévő részek.

Gyors hőmérséklet-változásokra a következő helyzetekben lehet számítani:
1. Ha a berendezést meleg beltéri környezetből hideg kültéri környezetbe helyezik át, vagy fordítva;
2. Ha a berendezést eső éri vagy hideg vízbe merítik, és hirtelen lehűl;
3. Külső fedélzeti berendezésbe szerelve;
4. Bizonyos szállítási és tárolási feltételek mellett.

A tápfeszültség bekapcsolása után a berendezésben magas hőmérsékleti gradiensek keletkeznek. A hőmérsékletváltozások miatt az alkatrészek feszültség alá kerülnek. Például egy nagy teljesítményű ellenállás mellett a sugárzás hatására a szomszédos alkatrészek felületi hőmérséklete megemelkedik, míg a többi rész hideg marad.
Amikor a hűtőrendszer be van kapcsolva, a mesterségesen hűtött alkatrészek gyors hőmérsékletváltozásokat tapasztalnak. A berendezés gyártási folyamata során az alkatrészek gyors hőmérséklet-változásai is előidézhetők. Fontos a hőmérséklet-változások száma és nagysága, valamint az időintervallum.

GJB 150.5A-2009 Katonai felszerelések laboratóriumi környezeti vizsgálati módszerei, 5. rész:Hőmérséklet-sokk teszt:
3.2 Alkalmazás:
3.2.1 Normál környezet:
Ez a teszt olyan berendezésekre vonatkozik, amelyek olyan helyeken használhatók, ahol a levegő hőmérséklete gyorsan változhat. Ez a teszt csak a gyors hőmérséklet-változások hatásainak értékelésére szolgál a berendezés külső felületére, a külső felületre szerelt alkatrészekre vagy a külső felület közelébe szerelt belső alkatrészekre. A tipikus helyzetek a következők:
A) A berendezést meleg területek és alacsony hőmérsékletű környezetek között mozgatják;
B) A magas hőmérsékletű talajból nagy magasságba (csak melegről hidegre) egy nagy teljesítményű hordozó emeli fel;
C) Kizárólag külső anyagok (csomagoló- vagy berendezésfelületi anyagok) vizsgálatakor nagy magasságban és alacsony hőmérsékleten leesik a forró repülőgép védőburkolatáról.

3.2.2 Biztonsági és környezeti stresszszűrés:
A 3.3-ban leírtakon túlmenően ez a teszt alkalmazható olyan biztonsági problémák és lehetséges hibák jelzésére, amelyek általában akkor fordulnak elő, ha a berendezést a szélsőséges hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérséklet-változási sebességnek teszik ki (amíg a vizsgálati körülmények nem haladják meg a tervezést a berendezés határértéke). Bár ezt a tesztet környezeti stressz-szűrésként (ESS) használják, szűrővizsgálatként is használható (szélsőségesebb hőmérsékleti sokkot használva) megfelelő mérnöki kezelés után, hogy feltárja a potenciális hibákat, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a berendezést körülményeknek teszik ki. alacsonyabb, mint a szélső hőmérséklet.
Hőmérséklet-sokk hatásai: GJB 150.5A-2009 Katonai Felszerelési Laboratóriumi Környezeti Vizsgálati Módszer 5. rész: Hőmérsékleti sokkteszt:

4.1.2 Környezeti hatások:
A hőmérsékleti sokk általában komolyabban érinti a berendezés külső felületéhez közel eső részt. Minél távolabb kerül a külső felülettől (természetesen ez összefügg az adott anyagok jellemzőivel), annál lassabb a hőmérsékletváltozás és annál kevésbé nyilvánvaló a hatás. A szállítódobozok, csomagolások stb. szintén csökkentik a hőmérsékleti sokk hatását a zárt berendezésekre. A gyors hőmérséklet-változások átmenetileg vagy tartósan befolyásolhatják a berendezés működését. Az alábbiakban példák találhatók azokra a problémákra, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a berendezés hőmérsékleti sokkhatásnak van kitéve. A következő tipikus problémák figyelembevétele segít meghatározni, hogy ez a teszt alkalmas-e a vizsgált berendezésre.

A) Tipikus fizikai hatások:
1) Üvegtartályok és optikai műszerek összetörése;
2) Elakadt vagy meglazult mozgó alkatrészek;
3) Repedések szilárd pelletekben vagy oszlopokban a robbanóanyagokban;
4) Különböző anyagok eltérő zsugorodási vagy tágulási sebessége vagy indukált alakváltozási sebessége;
5) Az alkatrészek deformációja vagy szakadása;
6) Felületi bevonatok repedése;
7) Szivárgás a lezárt kabinokban;
8) A szigetelésvédelem meghibásodása.

B) Tipikus kémiai hatások:
1) Az alkatrészek szétválasztása;
2) A kémiai reagens elleni védelem meghibásodása.

C) Tipikus elektromos hatások:
1) Változások az elektromos és elektronikus alkatrészekben;
2) A víz vagy a fagy gyors lecsapódása, amely elektronikai vagy mechanikai meghibásodásokat okoz;
3) Túlzott statikus elektromosság.

Hőmérsékleti sokkteszt célja: Terméktervezési és folyamathibák feltárására használható a műszaki fejlesztési szakaszban; felhasználható a termékek hőmérsékletsokk-környezetekhez való alkalmazkodóképességének igazolására a termék véglegesítése vagy a tervezés azonosítása és a tömeggyártás szakaszai során, és alapot nyújthat a tervezés véglegesítéséhez és a tömeggyártás elfogadására vonatkozó döntésekhez; környezeti stressz-szűrésként alkalmazva a cél a termék korai meghibásodásának kiküszöbölése.

A hőmérsékletváltozási tesztek típusai az IEC és a nemzeti szabványok szerint három típusra oszthatók:
1. Na teszt: Gyors hőmérsékletváltozás meghatározott konverziós idővel; levegő;
2. Nb teszt: Hőmérsékletváltozás meghatározott változási sebesség mellett; levegő;
3. Nc teszt: Gyors hőmérsékletváltozás két folyadéktartállyal; folyékony;

A fenti három tesztnél az 1. és 2. tesztben levegőt használnak közegként, a harmadikban pedig folyadékot (vizet vagy más folyadékot) használnak közegként. Az 1 és 2 átalakítási ideje hosszabb, a 3 konverziós ideje rövidebb.